MÁSODIK TRIMESZTER

Májusban még csak gondolkoztam azon, hogy vajon hogyan is fogok majd kinézni pocakosan. Folyton az járt az eszembe, hogy ez az egyik legszebb időszak egy nő életében, ilyenkor sugárzik a szépségtől és a békétől. Szóval nagy elvárásokkal néztem elébe az egésznek... Eszembe se jutott, hogy mennyire furcsa lesz majd szembesülni egy új tükörképpel, és elfogadni, sőt szeretni ezeket az új vonalakat. Örülni és boldogan mosolyogni a "jól kikerekedtél" és "hű mekkora vagy" jóindulatú megjegyzésekre. Hihetetlenül nagy lecke ez nekünk, állandóan kritikus nőknek, és hiszem, hogy az a bizonyos kismamás ragyogás pontosan ennek a folyton számon kérő és méregető belső hangnak a legyőzéséből fakad.


ÉTKEZÉS:
Nem szabad a terhességet kifogásként arra használni, hogy ész nélkül zabáljunk, hiszen ilyenkor a legfontosabb a tápanyagok bevitele a megfelelő étkezésen keresztül. Hiszek abban, hogy nem véletlenül kívánjuk azt amit, így őszintén, sose erőltettem magamra semmi olyat, amit nehezemre esett volna megenni. Szerencsére azok közé a kismamák közé tartozom, akik nem zabálnak mindent össze-vissza, vannak persze dolgok, amiket megkívánok, és meg kell hogy egyem, de tudom hol a határ, és ezt a terhesség alatt felszedett kilók is igazolják szerencsére. 

NÖVEKEDÉS:
A második trimeszter legnagyobb része a pocak növekedéséről szól. Ilyenkor kinek jobban, kinek kevésbé kezd el nőni a pocakja. Én inkább az utóbbi kategóriába sorolnám magam. Mivel a terhességem előtt sem voltam egy vékony testalkatú nő, így mindig is volt pocakom. Nekem talán a 20. hét környékén kezdett el látszani, hogy kisbabát várok.

19.hét


21.hét

23.hét

FIÚ VAGY LÁNY:

A várandósság egyik legizgalmasabb híre is ebben a trimeszterben derül ki, azaz hogy kisfiú vagy kislány lakik e a pocakban. Mivel nekem már nagyon sok ismerősömnek a 12. heti ultrahangon megmondták, hogy nagy valószínűséggel mire számítson, így én is arra készültem, hogy fény derül a titokra. De nem így történt, lányra tippelt a doktornő, de ezt se mondta még 50%-ra sem. A következő ultrahang vizsgálatra a 18. héten került sor, és itt derült ki számunkra, hogy KISLÁNYT hordok a szívem alatt. 
Az anyai megérzésekről annyit, hogy én kezdettől fogva biztos voltam benne, hogy kisfiú érkezik hozzánk, és nagyon szerelmes voltam a ZÉNÓ névbe, csupa fiús dolgokkal álmondtam, és ezután kicsit furcsán éreztem magam....hát persze hogy kislány. Hogyan is hihettem, hogy fiú, mikor nekünk egy kislány való? 


NÉVVÁLASZTÁS:
Szerencsére ez számunkra nem okozott problémát, mert nem kavarogtak hosszú névlisták a fejünkben.

Tudtuk, ha kislány akkor Laura lesz, ha kisfiú, akkor pedig Zénó.
Amikor kimondtuk a nevét: Purda Laura, tudtuk, a legszebb nevet választottuk neki. 


Időről időre a blog Instagram és Facebook oldalán is megosztok veletek apróbb részleteket a mindennapjainkról, ha van kedvetek, kövessetek minket ott is!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is, vagy írd meg kommentbe!

My Instagram

Copyright © LAURAMOMMY | Baba-Mama Blog. Minden jog fenntartva.