BABANAPLÓ | 4 HÓNAP


Az elmúlt egy hónap igen mozgalmas volt. Kezdődött ugye azzal, hogy az előző havi státuszon csak 200 g-ot hízott, a 2 hónaposhoz képest, így már teljesen biztosak voltunk abban, hogy kevés neki a tejem, és azért sír állandóan mert éhes. És igen, ekkor jön a szörnyű felismerés, TÁPSZERES lesz a gyerek!? Nehéz volt felfogni, mert min. 6 hónapos koráig azt szerettem volna, ha csak anyatejes baba, de ha ezt adta az élet, nincs mese, el kell fogadni. A helyzetet az is nehezítette, hogy Laura a hagyományos tápszereket (MILUMIL START, BEBA START) kihányta, így speciális tápszerre volt szükség. MILUMIL PREGOMINT kapott, ami emésztési zavarokra való, csökkentett laktóztartalmú tápi. A doktornő és a védőnő is azt javasolta, először csak pici mennyiségeket adjak neki, hogy megnézzük, hogy reagál rá a kis pocakja. Jó, jó, egy éhes gyereknek magyarázd már meg, hogy éppen egy új tápszerhez szokatlak, és csak azért kapsz most 30 ml-t. Hát persze, hogy üvöltött utána. Nehezítő tényező volt még az is, hogy a többi tápszerhez képest ez egy keserűbb, és szerintem büdösebb valami is...jelezte is a védőnő, hogy nem biztos, hogy meg fogja inni. Már rettegtem, amikor elkezdte inni, hogy vajon megissza e, és mikor jön ki ez is belőle - pedig én nem tartom magam egy para anyunak - de azt, hogy a gyerekedet látod szenvedni és hányni a tápitól, senkinek nem kívánom. Végülis bevált, nem jött ki belőle, így elkezdtük az adagokat növelni...jelenleg akár már 230 ml-t is képes meginni belőle reggelire, a korábbi 120 ml-hez képest. Jelenleg anyatejesek és tápisok is vagyunk, de sajnos egyre jobban a tápszer felé billen a mérleg - már több a tápi egy nap, mint az anyatej. Kb. 850-920 ml-nél járunk a napi mennyiséget illetően, a korábbi 450-550 ml-hez képest. De szerencsére szépen gyarapszik a súlyúnk, és boldog babák vagyunk, ahogy a képeken is láthatjátok. A teát már nem issza, a múlt hónapban még olyan szépen megitta, most valamiért már az sem kell neki.

Mozgásfejlődésben is szépen haladunk. Korábban már biztos említettem, hogy nagyon utál hason lenni. Úgy látom, nálunk ez családi vonás, mert minden második gyerek üvölt a családban, ha hason kell lennie. Múlt hónapban kapott papáéktól egy tanuló kutyust, azt raktam elé miután hasra fektettem, ami teljesen lenyűgözte. Képes volt akár 20-25 percig is nézni, ahogy zenél és világít. Annyira bejött neki, hogy még azt is elfelejtette közben, hogy hason van. Utána még aludt is hason majdnem egy órát. Olyan boldog voltam. Azóta egyre többet vagyunk hason - természetesen tanuló kutyus nélkül is - bár mivel hangulatember, nem mindig szereti azt csinálni, amihez nincs kedve. Fordulni se fordult még át egyszer sem, de úgy vagyok vele - lassan járj, tovább érsz - semmit nem fogok neki erőltetni, majd csinálja ő a maga idejében. Szerencsére nagyon cuki védőnénink van, aki mindig mondja, hogy korához képest ügyes, nyugodjak meg, mindenre ráér még.

Ugye a nagykönyvek azt írják, ne ültessük a babát legalább fél éves koráig, hát Laura már két hónapos kora óta ül, és nem azért mert mi erőltetjük, hanem ő akarja, húzza fel magát ha fogja az ujjam. Hihetetlen ez számomra, de így van. Persze ez nem azt jelenti, mielőtt még bárki is megkövezne, mint anyát, hogy egész nap így üldögél, de többször pár percig simán ül és nézeget, ha megtámasztjuk a kis hátát. Már a babahordozóból is kelne fel, emeli a fejét, a törzsét, a kezeit és a lábait.

Egy - másfél hete pedig elkezdte megfogni a tárgyakat. Ha odaadok neki valamit, már szépen fogja, úgy szorítja, el nem engedné. A játszószőnyegen lévő kis játékait is elkezdte babrálni, rúgdosni. És a legjobb érzés egy anyának...simogat. Egyszerűen csodálatos érzés, mikor rád néz, mosolyog, és simogat közben. Annyira imádom!

Egyre többet mosolyog, és ez már tudatos mosoly. Szépen reagál mindenre, ha beszélünk hozzá. És szerintem egyre huncutabb. Ha éhes, a világ fájdalma benne van a sírásában, de ahogy meglátja a szakálkát és a cumisüveget, egyből csend van, jár keze lába, olyan boldog, hogy enni kap.

Azt vettem még észre, hogy mostanában egyre jobban megfigyeli a dolgokat. Pl. reggel mikor hozom ki a szobájából, a karomban van, szépen tartja magát, és nézelődik. Benéz a hálóba, hogy apa ott van e, szétnéz a konyhában a nappaliban, megnézi a játszószőnyegét, hogy milyen játékok vannak rajta. Szóval mostanában egyre érdeklődőbb.

Hát az alvásról azt hiszem inkább nem írok most sem regényeket, mert még kiakadtok. :) Még mindig 10-12 órákat alszik éjszaka úgy, hogy egyszer se kel fel az éjjel.

Mi itt tartunk jelenleg a fejlődésben. Ha van kedvetek, osszátok meg velünk akár fotókkal is, hogy mennyi idős a babátok és ti hol jártok éppen.

Időről időre a blog Instagram és Facebook oldalán is megosztok veletek apróbb részleteket a mindennapjainkról, ha van kedvetek, kövessetek minket ott is!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is, vagy írd meg kommentbe!

Megjegyzés küldése

My Instagram

Copyright © LAURAMOMMY | Baba-Mama Blog. Minden jog fenntartva.